Melyik a legjobb a legjobb karate stílus, melyik a legjobb harcművészet, melyik a legjobb…?
Miért kellene nekünk a legjobb, miért nem érjük be az elég jóval, merül fel a kérdés, avagy miért nem tanuljuk meg inkább mindenben megtalálni és kimazsolázni a „jó” morzsáit  ahelyett, hogy a nemlétező tökéletest várjuk, sok esetben tétlenül?
A harc szempontjából az a jó rendszer, amivel túl tudunk élni. Élet-halál kérdésekben  mindig az élet a „jobb”, tehát az rendszer jobb, ami erre tanít. Az, hogy ezt karaténak, kung-fu nak vagy viadalnak hívjuk az leginkább nyelvjárás kérdése. A „karate” stílusok igazából oktatási módszerek, rendszerek, egyszerűen máshogy közelítik meg ugyanazt a célt. Vannak akik a kis távolsággal kezdenek, vannak akik nagyobb távolsággal, vannak akik fognak s vannak akik pont nem akarnak fogni…s így tovább.
A lényeg ugyanaz kell legyen, az emberi testből, annak adottságaiból, az adott ember lelki és szellemi állapotából kell kihozni -minden nap- a maximumot. Ha elfogadjuk, hogy a lényeg ugyanaz, akkor nem a különbségekre kell figyelni, hanem az azonosságokra és az eltérések/különbségek okaira, azok mélyebb megértésére. Érdemes ezt a szemléletet az „életben” is használni s az emberekben is a közös vágyakat, célokat, akaratot keresni, s csak ezután, ezeket megértve keresni a különbségeket és azok mélyebb okait. Marketing szempontból az érdekes ami megkülönböztet, ami egyedivé tesz, az ember szempontjából  az értékes ami közös, vagy közös lehet.
A lényeg úgyis a gyakorlás útján csapódik majd le bennünk és működik majd úgy, ahogy működtetjük. Nem az tehát az elsődleges  kérdés, hogy ki milyen iskolában tanult, hanem az, hogy ki mivé vált ezáltal, s ki mire lesz képes.
Ez Az.

©️2026 – Herczeg Balázs 

Ahhoz, hogy valaki valóban karatét gyakoroljon három feltétel mindenképp szükséges:

1.  Folytonos gyakorlás
A karate valódi értékeinek feltárásának a gyakorlás a kulcsa, a rendszeresség a kitartás, és az állandóság. Ez a folytonosság biztosít teret a hallottak megértésének -értelemmel/tudattal-, a megértettek gyakorlati megértésének -testtel- és a megértettek valódi készség szintű beépítésének, elsajátításának. E mellett a legfontosabb, és egyben a legérdekesebb, hogy a gyakorlás során merülnek fel „a kérdések”, amikre ugyanígy, a gyakorláson keresztül kaphatjuk meg  „a válaszokat”. Ezek lesznek majd a saját utunk építőkövei.

Ahogy a Niju kun állítja : A karate olyan, mint a forrásban lévő víz, ha nem melegítjük folyamatosan, kihűl…
一、空手は湯の如し絶えず熱度を与えざれば元の水に還る
Hitotsu, karate wa yu no gotoshi, taezu netsu o ataezareba moto no mizu ni kaeru

2. Kezdő szellem
A folytonos gyakorlás nem elegendő feltétel, mindenképp szükséges, hogy nyitottak legyünk. Olyan hozzáállással kell figyelni és elfogadni, mint kezdőként, amikor minden szó, minden igazítás és minden élmény új volt.  Ha biztosak vagyunk abban, hogy ahogy és amit gyakorlás közben csinálunk „jó”, akkor sajnos nem lesz tér az elménkben ahova a kérdések és ezáltal a válaszok felbukkanhatnak, előfordulhat, hogy megrekedünk, mert így a gyakorlásunk nem előre visz, amolyan helyben futás lesz. Ez is edzés persze, s jó a testnek, kondicionál, de sosem jutunk el vele új, ismeretlen helyekre.

3. Törekedni a „jó”-ra
„A karate a személyiséget fejleszti, a karate által jó emberek leszünk, a karate segít az ego leküzdésében, a karate bölcsességhez vezet”. Sajnos szerintem ebben a formában egyik állítás sem igaz, viszont jó hír, hogy igaz lehet. A karate gyakorlása során lehetőség van a fenti célok elérésére, de sajnos nem elegendő pusztán gyakorolni és várni. Tudatosan kell e célokat kitűzni, ezekért tenni és észrevenni, illetve élvezni, hogy a gyakorlás során sok olyan hatás ér ami ezek elérésében segít nekünk, ami visszajelzi, ha esetleg nem jó irányban haladunk céljaink elérésében. Ez is egy folyamat, s talán a végére…ha lesz olyan, hogy „vége”….

©️2026 – Herczeg Balázs